Cogito

Egy szabad gondolkodásban megőszült írástudó elmélkedései

A kérdező

2024. augusztus 27. 01:01 - Göbölyös N. László

(Anna Margit képei között)

455820355_1244084603432010_3866360701227787721_n.jpg

Feleszmél-e kötéltáncos létünk, mielőtt lelép a világtalan mélybe?

Ki lopta el omladozó háztetőnk mestergerendáját, hogy a Vörös Rébék keskeny pallóját általmehesse?

Ki fejti meg a vonatsínek mentén szétszórt, galacsinná gyúrt gyermekrajzokat?

Hol késik a messiás, akiben a folyóparton halálba küldöttek utolsó lélegzetükig bíztak?

Mi marad az ígéret földjéből, ha a Teremtő, mint elkényeztetett gyermek, megunta kedvenc játékát?

Kihalljuk-e még tűzre vetett hegedűink hamis hangjaiból, hogy szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország?

Marad-e arcunk ránk fagyott maszkjaink mögött, amikor éjfélt üt végzetünk órája?

Felriadunk-e egyszer mi, jeltelenek, az öldöklő angyal hívó harsonájára?

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://cogitognl.blog.hu/api/trackback/id/tr1118473329

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása